A vezető magyar politikusok "meglepően bíráló módon" nyilatkoznak az utóbbi időben Oroszországról, Budapest mintha felismerte volna, hogy hosszabb távon nem fizetődik ki a "keleti elragadtatás" - írta a Rzeczpospolita internetes oldalán közölt terjedelmes cikkben Jaroslaw Gizinski, a lap Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztője.
Németországi előadásán Orbán árnyalta kicsit a tusnádfürdői beszédet. A magyar kormányt érő bírálatok szerinte három dologból fakadhatnak: ismerethiány, ideológia vagy gazdasági érdek. Az előadásban az is elhangzott, hogy a vagyoni különbségeket nem igazságtalanságnak, hanem motiváló erőnek kellene tekinteni. Orbán arról is beszélt, hogy le kéne zárni az EU határait a gazdasági menekültek előtt.
A mind élesebb európai sajtóbírálatok után ezúttal gyors egymásutánban két amerikai elnök is megemlítette Magyarországot – és egyik sem dicsérte.
A vasárnapi lapok sem kímélték az Orbán-kormányt: a brit The Observer egyik írása Hitleréhez hasonlítja az állampolgársági törvényt, egy másik cikk szerint pedig Orbán és Matolcsy fejébe is kerülhet a válság. A lengyelek az EP-elnök beavatkozását várják a magyarországi eseményekbe.
Az új magyar alkotmány egyes rendelkezéseivel kapcsolatos "aggodalmát" kifejezésre juttató Európai Bizottságot támogatva Franciaország hétfőn hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Magyarország tartsa tiszteletben a szabadságjogokra vonatkozó európai jogszabályokat.
A bírálatokra a legjobb válasz, ha jól működik az ország, ha az őszinte vagy inspirált aggodalmakra a valóság rácáfol. Mindenesetre, gondosabban kell kidolgozni a törvényeket, és kiemelt figyelmet kell fordítanunk a külvilág gyors és hiteles tájékoztatására.